A Dakar motorral.
Hubert Auriol úgy ismeri a legendás Párizs-Dakar-rali úti célját, mint a tenyerét. Éppen most tért vissza a szenegáli fővárosban kedvenc helyszínére. Motorostúra-tippek a Dakarra.
Hubert Auriol ralilegenda Dakarban lelte meg második otthonát. Bárhová is megy, óriási sztárként kezelik. Olyan nagy hírességnek számít, hogy a város tiszteletbeli polgárává avatták. Hubert mindig szívesen tér ide vissza. Nem utolsó sorban azért, mert Etiópiában látta meg a napvilágot, és a korai gyerekkorát ott töltötte. Nem meglepő tehát, hogy Afrika központi szerepet tölt be az életében. „A szenegáliak hihetetlenül nyitottak és barátságosak” – mondja Hubert. A Dakart átszelő útja során olyan helyekre visz minket, amelyek különleges élményeket idéznek fel benne.
Dakar történelmi városközpontja a Place de l’Indépendance – a függetlenség tere. „A Párizs-Dakar-rali díjátadó ceremóniájára rendszerint itt kerül sor” – árulja el Hubert. „Emberek tömege gyűlt össze, a közlekedés teljesen kaotikus volt. 3-4 órába telt eljutnunk a pódiumig, és ugyanennyibe, hogy visszajussunk. Képzelheted, mennyi ideig tartott a díjátadási ceremónia” – mondta széles mosollyal az arcán.
A Marché Soumbédioune a Place de l’Indépendance közelében található. A piac lenyűgöző bepillantást enged a szenegáli kézművesek életébe. Nagyon közel fekszik Medinához, elsősorban a helyi kézművesek színtere. A kereskedők bőrt, kerámiát, ékszert, könyvet és kosarat árulnak. „Ezekkel a termékekkel tényleg csak Szenegálban lehet találkozni” – mondja Hubert.
A Párizs-Dakar-rali által híressé lett folyópart mintegy 30 kilométerrel északkeletre terül el Dakartól. Akkoriban a motorosok 10 000 kilométer megtétele után érték el az úti célt. Egy csomó ember ünnepelte a versenyzőket, amint az utolsó kilométereiket rótták az Atlanti-óceán partján. Az idő napos volt, a hőmérséklet 35°C, és Hubert gyakran használta ki az időt arra, hogy kiheverje a sivatagi rali okozta megpróbáltatásokat. „Egyszerűen csak feküdtem, mint gyík a homokban, és nagyon jól éreztem magam. Teljesen élvezni akartam a pillanatot. Végül is a tél már vár rám Párizsban”.
A parttal szemben terül el a Lac Rose, a rózsaszínű tó. Csupán néhány dűne választja el az óceántól. A tó a Párizs-Dakar-rali szempontjából is fontos helyszín. A díjátadási ceremóniák némelyike itt zajlik. A sós vizű tó atmoszférája csodálatos, már-már szürreális; a nyugalom bódító. Farmerek látogatják meg a Lac Rose-t, sót gyűjtve a tó mélyéből. „Emlékszem, mennyire ünnepeltek és kiáltozták a nevemet, amikor 1981-ben elsőként értem célba. Annyira rendkívüli pillanat volt, amelyet soha nem feledek” – nosztalgiázott Hubert.
Az út Dakar déli részén folytatódik. Az óceán partján található Hubert kedvenc étterme, a „Le Lagon”. A tulajdonossal jó barátok, és egy Hubert nevét viselő puccos réztábla látható az étterem dicsőségfalán. „Az óceán nagyon fontos Dakarnak” – véli Hubert. „Az az ember érzése, hogy az élet szinte csak itt zajlik”. Az étteremből csodás kilátás nyílik, és az ételek is kitűnőek. Tökéletes záróakkordja egy olyan napnak, amely a Párizs-Dakar-rali történetének felfedezésével telt.
